- Játsszunk a testrészeik (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak-karok, majd később: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp) utasításra történő megmutatásával, majd fordítsuk meg a játékot, mi mutassunk rá, és a gyermek nevezze meg először saját testén, majd más testén is a részeket.
- Saját testből kiindulva a téri irányok fejlesztése kezdetben csak az alatt, fölött, mögött, között és a mellett irányokat gyakoroljuk. Pl. Nézz felfelé, fordulj gyorsan a hátad mögé, nézz a lábad elé!
Használhatunk labdát is: Emeld a labdát a fejed fölé, add át a labdát egyik kezedből a másikba, tedd a labdát a két összezárt sarkad mögé, bokád elé, tedd a labdát az egyik majd a másik válladra, állj terpeszbe, tedd a labdát a két lábad közé, térden menj úgy végig, hogy a labdát e fejed fölött tartod, és mindkét kezeddel fogod!
- Amíg még nem ismerik fel biztosan melyik a jobb-bal kezük, addig a jobb kezüket megjelölhetjük egy kis szalaggal, vagy a bal kezük fejére egy kis szívecskét rajzolunk.
Téri tájékozódás fejlesztése a térben kis tárgyakkal
- Először saját testükön kell a jobb-bal irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felőli oldalra! Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használata abban is, hogy felismerjék társaik jobb-bal kezét, akkor is, ha egymás mellett állnak, akkor is, ha szemben vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia.)
- A következő lépés, mikor már egy kisautó, vagy egy baba lesz a kiindulópont, s ehhez viszonyítva kell kis korongokat, golyócskákat pakolni: Tedd az autó elé a golyót, tedd az autóra a golyót, tedd az autó fölé a levegőbe a golyót, tedd az autót két golyó közé, tedd az autó mellé a bal oldalra (a bal kezed felőli oldalra, melyik is a bal kezed?) a golyót!.. Később már ezekre a segítségekre (fölé a levegőbe, melyik is a bal kezed) már nem lesz szükség. Mindig kérdezzünk vissza a játékos fejlesztés során a gyerekektől: Hová tetted a golyót? Hol van golyó? Vedd el onnan a golyót! Honnan vetted el a golyót? Ez a foglalkozásnak egy nagyon fontos része, mellyel gyakoroltatunk, ellenőrzünk, s gyakoroljuk a nyelvtanilag helyes kifejezéseket.
Téri irányok felismerése a síkban
Ez a fejlesztés utolsó, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b-d, p-b betűket, a 6-9 számokat meg tudják a gyerekek egymástól különböztetni, hogy írás közben képesek legyenek a vonalközben tájékozódni, tisztában kell lenniük a papíron is a téri irányokkal.
Rajzos szinten történik a fejlesztés: Rajzolj a lap közepére egy házat, a ház fölé (pontosan a ház teteje fölé) egy napot, a ház mellé jobb oldalra, (jobb kezed felőli oldalra) egy szál virágot, a ház alá füvet, a napocska mellé, baloldalra egy felhőt! Ennek a rajzolásnak természetesen számtalan változata lehetséges. Egészen odáig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy képesek lesznek egy írólapon felismerni azt, hogy hol van a közepe, a bal alsó-jobb felső sarka!
A balról-jobbra való haladási irány kialakítása
Amikor olvasunk, amikor írunk, akkor balról haladunk jobbra. Olvasási, írási problémák iránytévesztésből is adódhatnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy gyermekünk azt olvassa a kép helyett, hogy pék, ló helyett ól.
Ezért nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet fordítsunk a balról-jobbra való haladási irány kialakítására, megtanítsuk a gyermekeknek, hol kezdődik-végződik a sor, mi a sor eleje, közepe, vége.
“Sorolvasással”
Az asztalon különböző tárgyakat helyezünk el egy sorba, s megkérjük, hogy az elejétől a végéig (ezt kézmozdulattal is segítjük, rámutatunk az elsőre, s végighúzzuk kezünket az egész soron, az utolsónál is megállunk egy pillanatra) mondja el, miket raktunk le sorba egymás után. Kezdetben kérhetjük, hogy ahogy halad, mindegyikre mutasson rá. Így rögzítjük nála a haladási irányt.
Sorkirakással
Több kis tárgyat odakészítünk az asztalra, s arra kérjük, rakja őket úgy sorba, ahogyan mondjuk: Első legyen, a sor elején álljon a kék golyó, utána a béka, stb. a végén a kacsa. (Ne emlékezetből kelljen kirakni, hanem folyamatosan rakhassa, míg mondjuk.) “Olvasd el”, hogyan raktad őket egymás után! Melyikkel kezdted? Melyik következik utána? Melyik az utolsó, a sor végén álló? Nézd csak meg az egeret! Mutass rá! Mi jön az egér után? Nézd még mindig az egeret! Mi van az egér előtt? A béka mi után következik? Keresd meg a nyuszit! Melyik két játék között van a nyuszi? (Apró figurák, kis játékok nagyon jól használhatóak.)
Képkirakás, képolvasás
Ugyanazokat a játékokat végigjátszhatjuk kis képecskékkel is, mint amiket a tárgyakkal, a lényeg a balról jobbra történő képek egymás utáni megnevezése.
Ha több sorba rakjuk a képeket, ügyeljünk, hogy mindig visszatérjen a kéz a sor elejére, baloldalra. Nehogy a sor végén visszaforduljon a gyermek, és visszafelé olvasson.
Számlálással
Korongokat rakunk sorba, s megkérjük, hogy számolja meg. Nem mutatjuk, csak megkérjük, hogy kezdje az elején. Itt már alkalmaznia kell a balról-jobbra való haladási irányt. Ezt a fajta feladatot felhasználhatjuk a sorszámnevek gyakorlására is: Mutasd meg melyik az első? Az utolsó hányadik a sorban? Eleinte közösen számoljunk, így tanítsuk meg neki a sorszámneveket: Gyere, keressük meg együtt melyik az ötödik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen összesen a sorban.)
”Fessük együtt a kerítést!”
Nagyon jól használhatóak az írószer boltokban kapható színes pálcikák. Elkezdek egy mintát: piros-kék, piros-kék, piros-kék, s megkérem, folytassa tovább, most már neki kell e minta szerint tovább festenie a kerítést! Nehezíthetjük úgy is, hogy három szín váltakozik, illetve két egyforma, és egy másik szín. Miután kirakta, olvassa el a sort, majd kérdezzük meg tőle melyik az első, az utolsó, mi jön a piros után, mi van a zöld előtt, mi van a kék és a sárga között, stb.
Rajzoljunk sort!
Előrajzolok egy sormintát (kocka-háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tovább. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell neki kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni!
Iránygyakorlatok a Varázsbetűvel
Mint már említettem, az olvasás, számolás helyes irányának kialakításhoz a gyermeknek fontos tudnia, hogy a lapon hol van a fönt, lent, bal, jobb irány. Sajnos a diszlexiás problémákkal küszködő gyerekek az iskoláskor kezdetére még nem tudják készségszinten alkalmazni ezeket. A Varázsbetű Térképész, Szólánc, Hol van? Merre mutat? című feladatai segítenek játékosan elsajátítani, elmélyíteni a síkbeli irányokat. Nagy segítséget nyújt az iránytévesztéssel küszködő diszlexiás gyermeknek önsegítő módon fejlődni, a jutalmazással kitartásra, észrevétlen tanulásra ösztönöz.
A programcsalád Bábel tagja segíti a helyesírási nehézségekkel küzdő gyermekeket. A szótagolást, a mondatok szavakra tagolását, a helyes ékezethasználatot mind-mind lehet vele gyakorolni.
A fejlesztő foglalkozásokat is ki lehet egészíteni a program nyújtotta változatos szóanyag segítségével. Ha épp a magánhangzók időtartamát gyakoroljuk a foglalkozásokon, akkor a szóbeli, tapssal kísért titkos nyelven eljátszott bevezető után megoldhatunk ékezetpótló feladatokat papíron is, de a számítógépes programmal is. Ez utóbbi előnye a szinte végtelen variáció, és a gép ellenőrző funkciója. Ha hibásan tette a szóra a gyermek az ékezetet, nem lép tovább, javítása kötelező, nem lehet átsiklani a következő szóra, csak a helyes megoldást követően. A munkafüzetben vagy a papíron, amit maga töltöget a gyermek, gond nélkül továbblép a hibás feladaton, észre sem veszi, hogy hibázott. Ha a javítást nem közösen végzik a fejlesztővel, akkor abból a gyermek szinte semmit sem tanul. A Varázsbetűvel többször próbálkozhat, illetve a képre kattintva elolvashatja a helyesen írt szót, amit aztán már ő is el tud látni a megfelelő ékezettel. A magánhangzók helyesírásának gyakorlására az Ékezetpótló játék az egyik legalkalmasabb eszköz.
Játékötlet
Kép-szóolvasás balról-jobbra, különböző irányokban, és szóvillám kicsit másképp.
Az alábbi játékot ovisok képekkel, iskolások szavakkal játszhatják. Az én tanítványaim imádják.
A gyerekek elé teszünk egy papírlapon táblázatosan elrendezett képeket vagy szavakat. Először soronként balról jobbra haladva megnevezzük, elolvassuk az összes képet, szót. Ezután a gyermekek az ujjukat a bal felső sarokban lévő ablakhoz helyezik, és megnevezik az ott lévő képet vagy szót. Egymás után, sorban fognak olvasni, én mondom az olvasás irányát. Olvasd el az alatta lévőt, következő olvasó a jobbra, aztán az alatta, balra, fölötte lévőt, és így haladunk az általam bemondott irányoknak megfelelően össze-vissza a papírlapon, míg vissza nem terelem őket a legelső ábrához, szóhoz.
Iskolásoknál nagyszerű gyakorlási lehetőség betűdifferenciálásokra is, olyan szavakat írunk fel, amelyek könnyen téveszthető betűkből állnak.
A szóvillám egy versenyfeladat, pontgyűjtő játék. Óra végi levezető játéknak kiváló. A lapról mondok egy szót, amelyikük a leghamarabb rábök, és mondja, hogy: „Itt van!”, az kap korongot. A játék végén megszámoljuk, ki volt a legügyesebb szótaláló.
(Forrás: www.fejlesztok.hu)
Apróságoknak
A testrészek pontos ismeretét később kiegészítjük azok funkcióinak megnevezésével is.
– Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját.
– A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon.
– Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat behelyezni.
– Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.
– Gyurmából ember készítése
– Mire való a karunk? (intés, hívás, fésülködés stb.)
– Próbababa (Melyik ruha melyik testrészre illik?)
– Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal
• Játékos mondókákkal
• Jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (hajszín, szemszín, kicsi, nagy)
– Tevékenységek a testrészek megismerését célozva
• Testrészek megérintése a felnőtt által
• A gyerek megismétli saját testén az érintést
• A testrészek megérintése és megnevezése
• A gyermek megérinti és megismétli a testrész nevét
• A felnőtt megnevezi, és a gyerek megérinti megnevezett testrészét, a másik gyerek megnevezett
testrészét.
• Az előzőek megismétlése csukott szemmel
– Meghatározott testrészekre koncentrálás
• Különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett
testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni
• Valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket
a testrészek és a tárgyak viszonylatában
• Kéztorony csukott szemmel, jobb kezekből torony építése
Testkoordináció, lateralitás fejlesztése
– Az „oldaliság” laterális dominancia, kezesség kialakítása tanítása
• Színes szalaggal, jobb-bal oldal megjelölése
• Különböző mozgásfeladatok teljesítése jobb-bal kézzel (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát
felemelni stb.)
• Lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés stb.
– A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal
• A karikát helyezzék maguk elé, hátuk mögé
• Feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra!
– A test függőleges zónájának megtanítása
• Játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra vagy a lábak elé
– Az előző gyakorlatok elvégeztetése csukott szemmel
– Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal alkalmazható)
• Állj elé, mögé, alá, mellé, mássz át stb.!
• Ülj elé, mögé, alá, mellé, mássz át stb.!
• Térdepelj elé, mögé, alá, mellé, mássz át stb.!
• Feküdj elé, mögé, alá, mellé, mássz át stb.!
Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások
– Fej
• Fejfordítás és nyakkörzés
• Csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket stb. váltott kézzel és egyszerre mindkét
kézzel
• Csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába
– Törzs
• Törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó-, majd mellső középtartásban tartott karokkal
• A karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl
– Karok
• Karkörzés előre és hátra
• A karok helyzetének utánzása
• Nyújtott karral tölcsérkörzés kis, majd nagy kör mentén
• Különböző karlengetések ritmusra
• Oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése
• Nyújtott kar, karkeresztezés, majd ismét karnyújtás
• Húzás és tolás, páros munka
– Ujjak
• A kéz ökölbeszorítása
• Az ujjak ide-oda mozgatása
• Egyenként mozgatni az ujjakat ritmusra
• A mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva
– Lábak
• A padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan, a
padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig, és vissza
• Állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le
• Térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk
• Az egyik lábunkon állunk, és a másik sarkat mozgatjuk a sípcsonton a térdtől a bokáig
• Padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése
• Nyújtott lábbal magasra rúgni, hogy elérjük a mellső középtartásban tartott kart
• Ugrálás, szökdelés
• Ugrálás váltott lábbal, láblengetés
– Lábak és ujjak
• Sarokemelés és leengedés
• A lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése)
• Járás sarkon és lábujjhegyen
• Az egyik láb ujjain, a másik láb sarkán járás
• Ugrálás páros lábbal, egyik, másik, váltott lábon
• Törzshajlítás bokafogással
• Hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra
• Babzsák fölmarkolása lábujjal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése