1848. február 23. Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán
az ellenzékiek elérkezettnek látták az
időt a cselekvésre.
1848. március 3. Kossuth elmondta híres felirati beszédét: az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását
követelte, alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom
örökös tartományainak is.
1848. március 13. Bécsben kitört a forradalom. Metternich
megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra, sajtószabadság lépett életbe.
1848. március 14. A bécsi forradalom hírére a főrendek elfogadták
a március 3-i felirati javaslatot, és elhatározták, hogy Bécsben országgyűlési
delegáció fogja azt átadni a királynak.
1848. március 15. A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a
cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi
útjukra. Először az egyetemeketjárták végig. Lefoglalták a Landerer és Heckenast
nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták
a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.
(Fotó forrása:Wikipédia)
A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak. A pesti városháza elé vonultak és a városi
tanáccsal elfogadtatták a tizenkét
pontot. Igy a petíció mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba. Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke
Irányi Dániel lett. A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács
engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és
engedélyezze a Nemzetőrség szervezését. A tömeghez ekkor már csatlakozott Nyáry Pál,
Klauzál Gábor és a liberális nemesség más képviselői. Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre. Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott.
1848. március 17. Az uralkodó nádori hatalommal ruházta fel István
főherceget, aki a király szóbeli beleegyezésével Batthyány Lajost nevezte ki
Magyarország első felelős miniszterelnökévé.
A
Batthyány-kormány tagjai:
Batthyány Lajos miniszterelnök
Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy)
Eötvös József (vallás- és közoktatásügy)
Szemere Bertalan (belügy)
Klauzál Gábor (földművelés, ipar és
kereskedelem)
Kossuth Lajos (pénzügy)
Deák Ferenc (igazságügy)
Mészáros Lázár (hadügy)
Esterházy Pál (a király személye körüli)
1848. március 23. Batthyány miniszterelnöki körlevélben elrendelte
a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással.
1848. március 28. A március 28-i királyi leirat átdolgozásra
javasolta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az
úrbéri törvényjavaslatot, amit azonban az országgyűlés nem fogadott el.
1848. április 11. V. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket.
(áprilisi törvények)
1848. július 5. Ekkor gyűlt össze az első népképviseleti
országgyűlés Pesten.
1848. július 11. Kossuth elmondta híres megajánlási beszédét. A
legendás felkiáltás:
"megadjuk" kétszázezer újonc és 42
millió forint hitel megszavazását jelentette.
1848. nyár-ősz Harc a szerb felkelők ellen.
1848. szeptember 5. Széchenyit megrendült idegállapotban Döblingbe
szállították.
1848. szeptember 11. Jellasich horvát bán átlépte a Drávát, és a
főváros felé nyomult. Batthyány beadta lemondását.
1848. szeptember 28. Lamberg Ferenc császári biztost a pesti nép
felkoncolta.
1848. szeptember 29. A magyar csapatok fővezére, Móga János
altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasich hadseregét. Közben Jellasich
tartalék hadoszlopát, amelyet Róth és Philipovics vezettek, Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztettek
megadásra Ozoránál.
1848. október 3. Az udvar elfogadta Batthyány lemondását.
Ugyanakkor a törvények ellenére feloszlatta
az országgyűlést. Jellasichot kinevezték teljhatalmú királyi biztossá.
1848. október 8. A végrehajtó hatalmat ideiglenes jelleggel az
Országos Honvédelmi Bizottmányra (OHB) ruházta a parlament. Elnöke Kossuth
Lajos lett.
1848. október 6. Bécsben ismét kitört a forradalom. A bécsi udvar
Olmützbe költözött. Latour hadügyminisztert a bécsi nép meggyilkolta. A
császári hadak főparancsnoka Windischgrätz herceg lett, aki a királytól
teljhatalmat kapott a bécsi és a magyar forradalom leverésére.
1848. október 30. Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen
Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna, mint önvédelem. (A
hadsereg nem kapott egyértelmű felhatalmazást az országgyűléstől.) Október 30-án Kossuth közbelépésére mégis
előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a
lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai seregnparancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt
a hadból.
1848. december 2. Az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és
helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el
törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá.
1848. december 16. Windischgrätz vezetésével kb. 44 ezer katona
lépett országunk területére. A főváros felé tartó, túlerőben lévő sereggel
Görgey nem vállalt csatát. Perczel Mór viszont, aki vállalta az ütközetet
december 30-án csatát vesztett.
1848 utolsó napjaira világossá vált, hogy a
főváros nem tartható. Az országgyűlés
úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át,
ami meg is történt. Eközben Erdélyben Bem seregei visszafoglalták
Kolozsvárt, majd 1849 elején Marosvásárhelyt.
1849. január 5. Windischgrätz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek
vélte, Batthyányt fogságba vetette, és hozzálátott az 1847-es állapotok
restaurálásához. Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci
nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét. Kész volt a király által szentesített
alkotmányosságot minden külső ellenséggel
szemben megvédeni; követeli a hadsereg szakszerű irányítását:
hadügyi kérdésekben ne az OHB, hanem a hadügyminiszter (Mészáros Lázár)
döntsön.
1849. január-február Görgey északi hadjárata.
1849. február 9. A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait.
1849. február 26-27. Kápolna térségében az újonnan kinevezett
főparancsnok, Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata
tulajdonképpen eldöntetlen maradt. A magyar had veszteségei nem voltak túl
nagyok, de a sikertelenségért a tisztikar Dembinskit hibáztatta. (Dembinski
valóban nem volt jó választás. A tisztikarral nem tudta elfogadtatni magát, nem
tudta kihasználni csapattestei erejét, parancsai egymásnak ellentmondóak
voltak.)
A
kápolnai csata következményei - Windischgrätz a csata után azt hitte, ez már a
végső győzelem volt. Ezt isjelentette az uralkodónak. Ekkor az udvar kiadta az
olmützi "oktrojált" (kényszerített) alkotmányt. Ennek értelmében
Magyarország a központosított birodalom egyik tartománya. E manifesztum soha
nem lépett életbe.
A tiszafüredi magyar táborban a tisztek
Dembinski leváltását, Görgey ismételt kinevezését követelték. Szemere Bertalan
kormánybiztos, majd Kossuth is belátták, hogy a fővezér csakis ő lehet. Az OHB
mégis Vetter Antalt nevezte ki fővezérnek, aki egy csatavesztés és betegség
után távozott beosztásából. Március végén Görgey került a seregek élére.
1849. március 11. Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges
erők kimenekültek az országból:
Erdély felszabadult.
1849. április-május
A tavaszi hadjárat:
- április 2.: Gáspár Sándor győzelme Hatvannál.
- április 4.: Klapka és Damjanich győzelme
Tápióbicskénél.
- április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is
győzött.
Az udvar a vereség hírére Windischgrätz helyébe
Welden táborszernagyot nevezte ki.
- április 10.: Görgey győzelme Vácnál.
- április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál.
- április 26.: Komárom felmentése a császári
ostrom alól.
- május 4-21.: Buda sikeres ostroma.
1849. április 14.A Függetlenségi Nyilatkozat. A debreceni
református Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház történelmünkben második
trónfosztását. (Az európai diplomáciában a Függetlenségi Nyilatkozat inkább
ártott a magyar szabadságharc ügyének, mivel sem a francia, sem az angol
politikusok nem kívánták a Habsburg-monarchia szétesését, a
cárnak pedig jogalapot teremtett a beavatkozásra.)
1849. május elején megalakult az új kormány:
Szemere Bertalan (miniszterelnök,
belügyminiszter)
Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési,
ipari, kereskedelmi miniszter)
Vukovics Sebő (igazságügy)
Csány László (közlekedésügy)
Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy)
Duschek Ferenc (pénzügyminiszter)
A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta
ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát.
1849. május 9. I. Miklós cár közzétette azt a nyilatkozatát,
amelyben megígérte, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar
szabadságharc leveréséhez.
1849. június - Betört az országba az orosz Paszkievics herceg
200 ezer fős serege. A császári haderő ezzel egyidőben Haynau táborszernagy
vezetésével lépett magyar földre. Görgey úgy tervezte, hogy a két ellenséggel
külön-külön kell megmérkőzni. Miközben az oroszok benyomulását késleltetik, a
komáromi erődrendszerre támaszkodva kell csapást mérni az osztrákokra és
lehetőség szerint áttörni Bécs irányába.
Áttörési kísérletek: június 16. Zsigrádnál,
Sempténél (vereségek).
-Június 21.: Perednél győzelem, de az áttörést
megakadályozza egy orosz segélycsapat.
- Június 26-án Kossuth elfogadja Görgey tervét a
komáromi csapatösszevonásról.
- Június 28-án a honvédsereg vereséget
szenvedett Győrnél.
A győri vereség hatására Kossuth új haditervet
akar. Június 29-én egy Pesten tartott tanácskozáson elvetette a Komárom
melletti csapatösszevonás tervét, és úgy határozott, hogy a sereg a kormányt
fedezve Szeged irányába vonuljon vissza.
- Június 30-án egy háromtagú küldöttség (Csány,
Aulich, Kiss Ernő) közölte Görgeyvel a parancsot, aki bár nem értett egyet a
tervvel de biztosította a küldöttség tagjait engedelmességéről.
1849. július 2. Haynau támadását Görgey igen kemény csatában
visszaverte. Ő maga is súlyos fejsérülést szenvedett. Görgey csapatával ezután
észak felé fordult, megkerülő hadművelettel sikerült kijátszania Paszkievics
seregét, majd sikeres manőverek után augusztus 9-én érkezett Aradra, hogy
egyesüljön a többi csapattesttel.
1849. július 28. Az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi
törvényt. Ezt megelőzően több tárgyalás történt a románokkal, egyezség
született a szerbekkel is. A törvényt már nem tudták végrehajtani.
1849. augusztus 9. Miután a magyar fősereg Dembinski vezényletével
Szőreg mellett csatát vesztett, a fővezérséget Kossuth Bemre bízta. Bem augusztus
9-én Temesvárnál veszi át a parancsnokságot, ahol a magyar csapatok megütköztek
Haynauval. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, Bem megsebesült, így a
magyar sereg elvesztette az ütközetet.
1849. augusztus 13. Kossuth a reménytelen helyzetben lemondott, a
haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 13-án
Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert.
1849. augusztus-szeptember
Utóvédharcok:
- Damjanich János augusztus 17-én Aradon,
- Dessewffy Arisztid augusztus 19-én
Karánsebesnél,
- Vécsey Károly augusztus 21-én Borosjenőn tette
le a fegyvert.
- Munkács augusztus 26-án,
- Pétervárad szeptember 5-én,
- végül a komáromi erődrendszer október 2-án
nyitotta meg kapuit. (Klapka György elérte, hogy a várvédők sértetlenül
távozhattak.)
1849. október 6. Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek
tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány
Lajost is.
(Forrás: www.altisk-lelle.sulinet.hu)
(Forrás: Facebook - Mókás Tanítás)
